California love, dúdolgatom mióta megérkeztem, talán neked is megvan a híres 2Pac dal a fejedben!
Mexikó után Los Angelesbe vezetett az első útam, ahol egy nagyon jó barátomat láthattam végre jó pár hónap után. Mexikó után, a kalifornia időjárás kicsit szeszélyes, este kabátot kell húzni, de a nappalok egész jók, 15-20°C-os átlaghőmérséklettel. A repülőtéri transzfer a Walk of Fame-en rakott le, Hollywoodban, ahol a sok csillagot láthatod a járdán. Itt nem kell sok idő, hogy elkapjon a kaliforniai életérzés. Az utcán rengeteg ember megszólít, mosolyog rád, és az arcokon egyfajta “kurvára szeretek élni” kifejezés van. Ha nem vigyázol, téged is elkap a gépszíj, és elkezded szeretni az életet.
Egy órán belül már egy clubban találtam magamat a Universal Studio mellett. Két emelet, két zenei műfaj. Lent top hits slágerek, vegyítve élőzenével. Fent pedig mexikói reggaeton, nem meglepően két különböző közönséggel. Nyilván szépen mulattunk.
Los Angeles érdekes élmény volt, nem nevezhető városnak, inkább sok kisebb terület van egymás mellett, mint Beverly Hills, North Hollywood, West Hollywood, Los Angeles pénzügyi központja.
Hollywoodban láttam a híres csillagokat, ami ugye kötelező. Valamilyen szinten vicces, hogy a cipőd orra felé nézve, járkálsz, keresve a híres sztárokat, közben mit sem törődve a gyönyörű épületekkel.
Ami mindenképp megragadó Los Angelesben, nem más, mint az emberek! Imádtam a különböző stílusokat, azt ahogy az öltözködésen keresztül fejezik ki magukat. Nyilván itt az sem furcsa, ha Elvis és Chaplin a sarki kávézóban vitatják meg a mindennapos dolgokat, vagy ha Batman egy selfie-t szeretne lőni veled.
Haladjunk tovább San Franciscoba! Közben megálltam Las Vegasban is, de ott csak átszállás miatt, viszont egyszer biztos visszamegyek, már csak a látvány miatt is, azok a nevadai hegyek megérnek egy látogatást. Amúgy is a hotelszobák nagyon olcsók a casinok miatt.
San Francisco
Az egyik legsűrűbben lakott amerikai város. Sokaktól hallottam, hogy itt az amerikai stílus keveredik az európaival egy különleges egyveleget alkotva. Két hét után elmondhatom, hogy van benne valami.
Olyan sokszínű ez a hely, hogy szinte hihetetlen. Rengeteg ázsiai emberke van, kínai, koreai, japán, szingapúri. Beszélgettem nepálival, új-zélandival, ausztrállal. Sok az európai, dél-amerikai, mexikói, fülöp-szigeteki, thai. Tehát lényeg a lényeg, a közeg eléggé inspiráló.
Az utcán rengeteg színes egyéniséget láthatsz nap mint nap, kedvencem a férfi az elektromos tolószékben, aki hangfallal felszerelkezve hajt végig a városon, természetesen üvöltő zenével, valamikor Backstreet Boys, aztán Pitbull, vagy épp egy kis Spice Girls, lényeg, hogy mosolyt csal az arcra, minden alkalommal.
Sokan ismerik Magyarországot, és sok esetben voltak is már arrafelé. Tegnap épp egy öreg úrral beszélgettem, aki Kecskemétet emlegette. Jól esik az embernek, nah!
Még mindig gyűjtögetem a vajon honnan valósi vagyok tippeket, a lista bővült Norvégiával, Portugáliával, Argentínával.
Végre itt lehet inni jó kávét! Aki követte az eddigi bejegyzéseket, az tudhatja, hogy nagy szívfájdalmam volt az amerikai szar kávé :). Jelentem itt meg van oldva az ügy, olyan kávézókat rejt ez a város, hogy csak nah!
Árnyoldala Kaliforniának, hogy az adó nagyon magas, majdnem eléri a 10%-ot, szóval nem olcsó az élet, de valamit valamiért!
Egyenlőre ennyi!
