Van az úgy, hogy éppen jógázol, befejezed, teljes harmónia és béke uralkodik el rajtad, de hirtelen fura zajt hallasz, kilépsz a szobádból, beleütközöl a lakótársaidba és kérdezed tőlük, hogy ez most az a sziréna, amiről meséltek?
Igen, pontosan az, itt az idő, ablakokat, ajtókat be kell csukni és elvonulni. Bármelyik pillanatban ideérhet a rakéta Palesztina felől. Ha minden jól megy, csak egy-két pukkanást hallasz, ahogy hatástalanítják a rakétákat, jól látod, hatástalanítják.
Hadd mutassam be ezt a fantasztikus szerkezetet, amit magyarul Vaskupolának hívnak (angolul: iron dome) és jelen pillanatban az életünkért felelős. Képes a levegőben felrobbantani a közeledő rakétát. Itt Tel Avivban 90 mp-ünk van menedékbe vonulni, a gázai övezethez közel élőknek csak ennek az időnek a töredéke áll rendelkezésre, van ahol csak 18 mp.
Milyen hatalmas dolog ez, ha nem lenne, maradnának az óvóhelyek egyetlen védekezési módszerként.
A minap kicsit azért összeszorult a szívem a sziréna hangjára, sose voltam még hasonló helyzetben, és a tény, hogy rakétatámadások folynak a város, az ország ellen, eléggé súlyos dolog.
Az itteni emberek nem sokat zavartatják magukat, hozzászoktak, akármilyen furán hangzik is ez. Pár ismerősömet már be is hívták a hadseregbe. Itt minden egyes ember hadköteles férfiaknak 3 évig, nőknek 2 évig kötelező bevonulni a hadseregbe és utána bármikor kaphatnak egy telefonhívást, hogy menni kell.
Számomra ez kicsit félelmetes, főleg nőként. Persze itt ez teljesen természetes dolog. Érdekes az emberekkel az élményeikről beszélgetni, hogy miket éltek át a háborúk alatt, a kiképzéskor, milyen életre szóló barátságokat kötöttek…stb.
Az itteni összes ember békét szeretne, nyugalomban élni, mindenkivel, legyen az zsidó, palesztin, bárki. Érezni ezt a hatalmas összefogást rettentő jó érzés. Rengeteg ismerősöm írt, hogy hogy érzem magamat ebben a számomra furcsa szituációban…az emberek törődnek egymással. Örülnék, ha ezt nem csak Izraelben tapasztalnám.
Legyen szép estétek!