Sokat gondolkozok mostanában az étel szerepéről az életünkben. Miért olyan fontosak a közös étkezések? Hogyan ad át egy generáció étellel kapcsolatos tudást az utánuk következőknek? Miért olyan elképesztően jó enni? Másokat is visszavisz egy-egy étkezés a régi időkbe?
Utazás a gyermekkorba
Kapásból fel tudnék sorolni pár ételt, amiket imádtam gyerekkoromban. Ha ezeket manapság elkészítem, egy spontán időutazásban lesz részem. Hirtelen egy 8 éves kislány lesz belőlem, ha sóskafőzeléket kanalazok nagy elánnal? Talán. Minden esetre egy kis időre megnyílik az idő-tér kontinuum számomra, és magával ragad egy olyan helyre, ahol jó lenni egy kis ideig.
A Szilvás gombóc és én
Két hete szilvás gombócot csináltunk a nagymamám nővérével és a húgommal. Mióta kiderült, hogy glutént hanyagolnom kell az étrendemből, nem is nagyon gondoltam erre a csoda ételre. Most viszont még is ki szerettem volna próbálni, hogy gluténmentes lisztkeverékkel is működik-e a dolog. Ahogy a krumplit töröm a villával, hozzáadom a zsírt, tojást, és a lisztkeveréket, egyre jobban látom magam előtt, hogy ebből a szilvás gombócból még lehet is valami! De vajon mennyire lesz olyan mint az emlékeimben?
A fél szilvát beleteszem a tészta négyzetbe, fahéjas cukrot szórok rá, majd vigyázva összecsippentem a tészta széleit, és golyót formázok belőle. Glutén nélkül ugye a tészta kevésbé rugalmas, vigyázni kell ám, hogy mit hogyan csinálsz. De semmi baj, működik! Csak nehogy szétessen a főzés közben ez a kis védtelen gombóc, gondolom magamban. Helyette persze megdagad szépen, feljön a fortyongó víz tetejére, mint aki kiállta a próbát. Én pedig gyermeki izgatottsággal várom, hogy a morzsába (gluténmentes, ne aggódj kedves olvasó!) forgathassam, miután szépen lecsöpögtettem.
A fahéjat és a szilvát egymásnak teremtették, konstatálom magamban, majd egy villával kettétöröm a meleg gombócot, laktózmentes tejfölbe és fahéjas cukorba mártom, és az időutazás elindul. Gluténmentesség ide vagy oda, a gombóc tökéletes, sőt szerintem még jobb is mint a klasszikus verziója! Élvezem a pillanatokat a köztes időben, és talán egy pillanat erejéig összekapcsolódok az előttem lévő generációk asszonyaival, akik krumpli gombócot készítettak a konyhájukban, netántán nem is Magyarországon.
Persze minden időutazásnak egyszer vége, és ilyenkor egyből jön a kérdés, mikor lehet ezt újra átélni? Azaz, mikor csinálok újra egy jó gombócot, egy jó mákos nudlit, hátha azok is sikerülnek ilyen elsöprő sikerrel?
Újabb Kísérlet
Tegnap rávettem magamat, és legyártottam egy adag sima nudlit morzsába forgatva, jó pár szilvás gombócot és egy adag huh de jó mákos nudlit!
Ha már idő-tér kontinuum, lehet, hogy a jövőbe is tudok utazni, mert egy másodperc erejéig láttam magamat, ahogy a még nem létező gyerekeimnek csinálom a gombócokat. Hogy ez hol és mikor lesz, arról fogalmam sincs, de jó lesz, az biztos!
Főzzetek, és egyetek!
Kommentbe, meg üzenetbe pedig küldjétek el a gyermekkori kedvenc ételeiteket.
Saját, de nem teljes lista: húsleves, káposztás kocka, sóskafőzelék, szilvás gombóc, töltött paprika, párolt káposzta, krumplis tócsni.
Világjárvány alatt utazni nem egyszerű, sok kedvenc országom most éppen zárva van a turisták előtt. Persze, hogy hiányzik maga az utazás, de emellett az új ételek kipróbálása is. Viszont, szerencsére kreativitásban nincs hiány. Sok online főzőtanfolyam közül lehet választani. Ha van max. 2 órád, a szükséges hozzávalók, simán tanulhatsz új fogásokat, amik nagy valószínűséggel, feldobják majd a hétköznapokat/hétvégéket.
Az elmúlt pár hétben részt vettem mexikói salsa készítő tanfolyamon, Gado-gado salátát csináltam egy indonéz házaspárral, masala chai-t főztem JD-vel, aki új-delhii lakásából mosolygott rám, és még sok más izgalmas dolog történt a konyhámban. Gyere velem egy kulináris utazásra!
Hogy működik az egész?
Minden főzőtanfolyamnak van saját oldala, ahol megnézheted milyen hozzávalókra lesz majd szükséged, milyen időpontok elérhetőek, és még más infót találsz. Én sok esetben megkérdeztem a host-ot, hogy mivel helyettesíthetek olyasvalamit, amit nem találok a boltokban, vagy hogyan tudom az ételeket glutén és tejmentesen is elkészíteni. Mindig segítőkészek voltak! Az általam választott mini tanfolyamok mind angolul voltak tartva, de elérhetőek sok másféle nyelven is.
Az összes órát AirBnb-n keresztül foglaltam le. Minden egyes tanfolyamnál odaírtam, hogy mennyibe került pontosan, amikor én foglaltam le. Az árak azóta változhattak. A linken keresztül elérheted mindegyiket.
Bónusz: ha a lenti linkeken keresztül regisztrálsz AirBnb-re, akkor 3,465 Ft kedvezményt kapsz az első főzőtanfolyamból, vagy más élményprogram árából. Ha lakást, szállást foglalsz le, a kedvezmény akár 14,104Ft is lehet. Én pedig egy kisebb kreditet kapok, amit további foglalásokra használhatok. Mindenki jól jár!
AirBnb nemrég változtatott a szabályokon, és egy minimum értékű foglalást adott meg a kreditek felhasználásához. Részletek a weboldalon.
1. Mexikói Salsák Mexikóvárosból
A Húgomat megleptem ezzel a kis tanfolyammal, úgyhogy míg én Buenos Airesből kapcsolódtam be, ő Londonban készítette el a háromféle salsát. Natalia és kedves segítője eléggé hangulatos mexikói fiesztát varázsolt erre a cirka 1.5 órára. A salsák pedig isteni finomak voltak, és meglepően egyszerű volt őket elkészíteni. Utána gyorsan kivettem egy üveg Corona-t a hűtőből, beletuszkoltam egy gerezd lime-ot, ahogy azt szokás. Napfény, friss salsa, nagyon élveztem!
Menü: sült salsa, krémes salsa, pico de gallo salsa
Balról jobbra füstös sült salsa, mellette egy szuper krémes paradicsomos salsa, alul pedig egy nyári friss salsa sok korianderrel, és édes ananásszal
2. Indonéz ételek Bali-ról
Ngurah és Ayu egy balinéz házaspár, akik normál időkben a házukban tartanak balinéz főzőtanfolyamot. Viszont a lezárt határok miatt ők is mint sokan mások, online vizekre eveztek. Most éppen megspórolhatsz egy jegyet Bali-ra, viszont a csodás ízeket így is maradéktalanul élvezheted. A Balinéz konyha sokféle zöldséget és friss konyhakerti alapanyagokat használ. Egy kis koriander, apróra vágott chili, pár csoda fűszer, és már is kész a három fogás. Az illatok és az ízek leírhatatlanok.
Ngurah és Ayu körbevezettek minket a kertjükben, és megmutatták a családi szentélyüket is, ami szerintem szuper hozzáadott érték volt! A kertjüket szívesen elfogadnám!
Menü: Gado-gado saláta zöldségekkel és frissen készített mogyorós szósszal. Kukoricás snack, és Nasi goreng (Indonéz sült rizs).
Az indiai ételek megbabonázzák az embert. A különböző fűszerek aromája, a friss koriander, és a fokhagyma keveréke, a vibráló színek, remélem tudod miről beszélek. Mostanában sokat kísérletezek az indiai konyha remekeivel, friss gyömbérrel, és az itt kapható zöldségekkel. A chai lattet is nagyon szeretem, úgyhogy amikor megláttam JD masala chai és pakora készítő kurzusát, tudtam, hogy ezt muszáj lesz kipróbálnom.
JD volt az egyik legjobbfej oktató, akivel AirBnb-n találkoztunk. Közvetlen, szívesen válaszolt bármiféle kérdésünkre. Olyan érzés volt, mintha egy barátunkkal beszélgettünk volna Skype-on, és közben mindenféle finomságot készítettünk volna együtt, hiába a sok ezer kilométer távolság. Alig várjuk, hogy Új-Delhibe utazhassunk és élőben találkozzunk JD-vel, hogy segítségével felfedezzük majd Új-Delhi street food csodáit.
Nem sok képet csináltam, mert egyből befaltuk a csoda krumpli és hagyma pakorákat, plusz a massala chai is hip-hop elfogyott. Azóta is csináltam pakorát mindenféle zöldséggel amit a hűtőben találtam. Tényleg egy szuper snack alternatíva, ami egészséges és csoda finom.
Már kétszer volt szerencsém Thaiföldön főzőkurzusra eljutni. A színes curry-k, rizses fogások, friss saláták imádok bármit, ami thai. Nem volt kérdés, hogy ki kell ezt is próbálnom online! A 1,5 óra alatt Tatiyá-val sok új tippre tettem szert. Ki gondolta volna, hogy a thai omlett ennyire egyszerű és nagyszerű főleg egy zöldség curryvel? A második alkalommal a menü pad thai, és ragacsos rizs volt friss mangóval. Mindkét óra nagyon hasznos, és szuper volt! A végén pedig begyűjthettem az elismeréseket, ami mindig jóleső érzés!
Thai omlett, thai mártogatós szósz, thai bazsalikomos tofu, és zöld curry tofuvalA színfalak mögött: így készültem fel a thai főzőkurzusraPad ThaiMango Ragacsos Rizzsel és kókusztejes szósszal
5. Koreai Főzőkurzus: Ételek Kimchi-vel Szöulból
Kimchi az egyik kedvenc fermentált ételem. Ha nem ismernéd, akkor a leghíresebb változata kicsit hajaz a savanyú káposztára, viszont megbolondítják gyömbérrel, koreai csípős paprikával, tavaszi hagymával, vékonyra szelt répával, vagy jégretekkel. Hozzáteszem, hogy a kimchi fajtákkal dunát lehet rekeszteni, sok féle zöldséggel készíthetik. De egy biztos, a koreai étkezésnek elengedhetetlen kelléke.
Annyira rajongója vagyok, hogy mivel nem találtam itt Buenos Airesben a boltokban, ezért készítettem magunknak házilag pár üveggel. Ez itt az én kimchim!
Nah de visszatérve a koreai főzőcskézéshez. Itteni reggel 9-kor kezdtünk, ugyebár a két idő zóna kicsit eltér egymástól. De ha engem kérdeztek, kimchi-s ételek tökéletesek reggelire is, sőt!
A házi készítésű kimchimmel készen álltunk bevetésre. Tofuval terveztem készíteni mindkét fogást, mivel mostanában inkább vegetáriánus ételeket készítek itthon. Jomin mondott pár szót a kimchi eredéről és lehetséges felhasználási lehetőségekről, ami inspiráló volt, az biztos. Majd hamar elkészítettük a két ínycsiklandozó fogást. A konyhában pedig olyan illatok terjengtek, hogy nehéz volt megállni, hogy ne lapátoljam be ezeket a finomságokat.
Micsoda hetek voltak ezek! Már keresem is az újabb tanfolyamot, amit részt vehetek! Még annyi ország van: Marokkó, Dél-Afrika, Kenya, Peru, Japán, Olasz, Vietnám, a sort folytathatnám egy darabig, de szerintem értitek!
Főzésre fel! Ha bármilyen főzőtanfolyamon részt veszel, írj egy kommentet a cikk alá, várom a tippeket!
Pár hónappal ezelőtt biztos nem gondoltam volna, hogy egyrészről, majd egy buenos aires-i házból írom ezeket a sorokat, másrészről pedig, hogy arról szól majd ez a cikk, hogy egy világjárvány miatt, Argentínában “ragadtunk”.
Japán ételekről lehetne naphosszat írni. Az ország különböző részeinek megvannak a helyi különlegességei, de most foglalkozzunk a mainstreamebb japán konyha kihagyhatatlan ételeivel.
Emlékszem, mennyire megragadott mikor először láttam kimonót élőben. Azok a minták, az élénk színek! Nagyon egzotikusnak tűnt már előtte képeken is. Persze, hogy kíváncsi voltam, milyen lehet egyet felvenni, sétálni benne az utcán.
Most vagyunk itt harmadszorra Japánban, és úgy döntöttem, hogy eljött az ideje ennek is. Ugyan feltettem magamnak azt a kérdést, hogy külföldiként parádézni kimonóban vajon nem ízléstelen-e?
Végül az győzött, hogy nem én lennék az egyedüli külföldi aki ilyet csinál, és minden erőmmel meg próbálok tiszteletteljesen viselkedni amikor kimonóban vagyok.
Hol találtam rá a lehetőségre?
Az AirBnb-n egy ideje lehet “Élményeket” is foglalni, nem csak lakásokat, szobákat. Mondjuk valaki kitalálja Budapesten, hogy szívesen tartana magyar főzőkurzust az otthonában, akkor AirBnb-n keresztül meg tud hirdetni különböző dátumokat, mondjuk 5 főre, és a világ minden tájáról érkezhetnek lelkes utazók, akik szeretnének magyar ételeket főzni.
Jelen esetben Kiotóban nagyon sok féle szuper program közül tudtok választani, érdemes ránézni. Mindenféle idegenvezetés, kocsmatúra, koncert, különböző foglalkozások, és még sok más.
Én erre jelentkeztem, ár-értékarányban jónak tűnt, és Brunonak nagyon sok pozitív visszajelzése volt.
A Nagy Nap
Rajtam kívül még két lány vett részt a mókában. Velük és Bruno édesanyjával találkoztunk egy metró megálló kijáratánál, majd a kimonó kölcsönzőbe vezetett az útunk.
Nagyon meglepődtem, hogy öt emeletes volt a kölcsönző. De mint kiderült, kell is ennyi hely, hiszen különböző lépései vannak a kölcsönzésnek. Nők és férfiak pedig külön vannak választva.
Kimonó kiválasztása
Egy terembe belépve, megszámlalhatatlan kimonó nézett velem szembe. Mint kiderült, magasság szerint voltak különböző blokkokra osztva, de így is volt vagy 50 féle kimonó minta amik közül választhattam. Nem volt könnyű, úgyhogy a többiek segítségét kértem, hogy melyik passzol jobban a hajam színéhez, stb. Választhattunk külön inget hozzá, aminek színes volt a gallérja, én maradtam a sima fehérnél.
Utána a kimonó öv részére került a sor. Azt mondták érdemes olyat választani, amelyiknek legalább egyik színe passzol a kimonó egyik színéhez. Ezek után lehet még az övre ékszert is kérni egy kis extra összegért.
Többféle kimonófajta létezik, pl. különböző fajtát hordanak csak egy ebédhez, egyetemre, esküvőre. Attól is függ, hogy valaki egyedülálló-e vagy sem. Szóval mindenféle eseményhez megvan milyen kimonót illik felvenni.
Öltöztetés
Újabb terem következett, itt öltöztettek minket fel. Alsónemüre vetkőztünk, és megjelent pár kedves hölgy a kiválasztott kimonókkal, és még jó pár extra ruhadarabbal a kezükben.
Filmbeillő jelenet volt, félelmetes gyorsasággal pakolták ránk a különböző rétegeket. Először a fehér ing, aztán a törülközők, még pár ruhaanyag, ott el is vesztettem a fonalat. Lényeg, hogy a kimonónak tökéletesen kell állnia az emberen, ezért mindent megtesznek, hogy ne essen be, hanem szépen megfeszüljön a ruha anyaga.
Aztán az jön, hogy szépen megszorítják az övet rajtad. Ezt az élményt pontosan jól ábrázolja a lenti negyedik kép. Én is így éreztem magamat. Levegőt azt nem nagyon kaptam. Mondjuk legalább jó tartásom lett tőle, ugyanis kimonóban nem nagyon lehet görnyedni…
Mivel nem vagyok nagy sminkes mágus, és a hajamat is kb. kétféleképpen viselem mindig, örültem, hogy egy kis extra költség fejében nálam tapasztaltabbak fognak majd segíteni ennél a résznél!
Lehetett különféle frizurák közül választani, amik klasszikusnak számítanak egy kimonós viselethez.
Cipő & Táska
Talán már láttátok, hogy a kimonóhoz papucsot húznak, és ehhez van egy speciális zokni is, mégpedig a nagyujj és második ujj között van egy bevarrás.
A kimonóhoz passzoló táskát is lehetett választani. A ruhánkat, táskánkat a ruhatárban hagytuk. Csak az értékeinket vittük a csini táskában.
Elindultunk
Úgy másfél-2 óra után készen álltunk, hogy a metróval eljussunk Kiotó Imperial Palace parkjába. Ott várt ránk Bruno, a fotós.
Az odavezető út egy kisebb kihívás volt. A papucsban csúszkált a lábam, a kimonó miatt csak kicsiket lehetett lépni, és a lépcsőn való közlekedésnél meg kellett emelnem a kimonó oldalát, hogy a lépcsőfokokra normálisan rá tudjak lépni. Nah, de pont azért mentem, hogy kipróbáljam! És hát nagy élmény volt, és teljesen más, mint amire számítottam.
A fotózás
Kezdődött a móka! Kicsit elmagyarázták, hogy hogyan kell viselkedni egy kimonóban. Nők leszegett fejjel, ártatlanul néznek, kimért egyenes lépések, könnyed mozdulatok. Úgy éreztem magamat mint az elefánt a porcelánboltban. De egy idő után belejöttem!
Pár lánytól hallottam, hogy ők nagyon nőiesnek érezték magukat a kimonóban. Volt benne valami, mert nekem is hasonló érzéseim voltak. Érdekes volt! Kicsit mintha kapcsolódtam volna egy bennem lévő másik identitással. Nah nem zavarlak ösze Titeket a történet spirituális részével.
Volt pár szuper eszköz amit hoztak a fotózásra: különböző színű esernyők, japán katana. Készültek klasszikus képek, és kicsit viccesebbek is. Például az ugrálós fotók, egyik alkalommal ugrásnál az egyik papucsom elrepült 3 méterrel arrébb. Azóta is ha eszembe jut, el kezdek röhögni!
Árak
Hogy legyen egy elképzelésetek, leírom a pontos árakat amiket fizettem. Haj + smink opcionális volt. Ha valaki ügyes, megcsinálhatja maga is.
A kimonóbérlés benne volt a fotózás árában.
Haj: 4131 Ft
Smink: 8263 Ft
Fotózás: 71 USD
Képek
Íme pár ami nekem nagyon tetszett! Írjátok meg kommentben, nektek melyik jön be!
Összegzés
Milyen érzés volt kimonót viselni?
Nagyon érdekes, és minden tiszteletem a Japán nők felé. Amikor meglátok valakit kimonóban mindig eszembe jut ez az élmény, és hogy mennyire nem egyszerű benne járni. 🙂
Hogyan reagáltak a Japánok arra, hogy kimonóban sétálgatunk, metrózunk?
Igazából nagyon pozitív volt. Sokan mondták, hogy nagyon szépek vagyunk. Persze páran megnéztek, de az megtörténik akkor is, ha normális ruhában sétálok ide-oda. De mosolyogtak nagyon sokan!
Mindenesetre örültem, hogy végre kipróbáltam és talán nem ez volt az utolsó alkalom az életemben, hogy kimonót viseltem.
